2008. január 11., péntek

William most a legtöbbet használt bicajom a napi 24 km-es munkábajáró utamon,úgyhogy felszereltem világítással,sárvédőkkel és csomagtartóval.Így a bringa eléri a 18 kilót,ami meglepett,mert használat közben sokkal könnyebb kerékpár érzését kelti.Íme álljanak itt az alapvető adatok William Burroughsról;

Kerékméret: 27-es hátul, 20-as elöl

Tengelytáv: 102,5 cm

A középagy magassága: 67,5 cm

Ülésmagasság: 65 cm

Az ülés dőlésszöge;135 fok (ahol 180 fok a vízszintes)

Súly;kb 18 kilogramm

William Burroughs és én

William Burroughs elölnézetből.A háttámla egy használt hátizsák-váz.A deréktámaszt,és extra ülés szivacsozást polifoamdarabok biztositják, amiket nagy belsőgumi szalagok tartanak a helyükön .


Közelkép a váz alsó csövéről.Az eredeti bicajneveket letakartam az ártatlanok védelmében,valamint hogy kifejezzem az általános alkotóelvet(garbage only=csak szemét) és hogy elbátortalanítsam a tolvajokat


Közelkép a levágott támvilla csövekről.Figyeld meg a csőbilincsek bőséges használatát,valamint a fékkábel alsó elvezetését

A középagyról készült közelkép. A fehér dolgok amik pillecukornak néznek ki,hungarocelldarabkák,amiket a csövekbe tömködtem,hogy a víz ne menjen beléjük.Jobb megoldás lenne a kerek gumi bútorvég.


A bicaj első részéről készült közelkép. Az általános alapelv:Minél több,annál jobb


William Burroughs Follis márkájú női bicikliként kezdte az életét.Ez a Follis kicsit rozsdás és elhanyagolt volt. A barátom Kevin mentette meg egy használtcikk-kereskedesből,aztán nekemadta.Én összekombináltam különböző más alkatrészekkel,amiket,szeméttelepről, Joe haverom bicikli-roncshalmazából, használtcikk-kereskedésekből,vasboltokból,autóalkatrész-kereskedésekből,és egy csodálatos "Recycled cycles " nevű seattle-i kerékpárboltból szedtem össze.Az eredmény egy kényelmes,gyors, útrakész romhalmaz.Az elmúlt két hétben majdnem 5oo km-t tettem meg William Burroughssal és megtekertem 55km/óras sebességgel is,anélkül,hogy szétesett volna alattam.Én ezt sikerként könyvelem el.

Az egyik fő alapelv,amihez ragaszkodtam az építés során ,az volt,hogy junkie(itt:csotrogány)maradjon.Néhány csavar és bilincs kivételével minden eléggé viseltes a biciklin.

Miután befejeztem a bicajt,mondjuk kapott egy új kilóméterórát,de ez is a legolcsóbb volt azok közül amiket az Avocet gyárt.

Egy másik dolog, amit el akartam érni ezzel a bicajjal,az volt,hogy ne kelljen hegeszteni,vagy forrasztani.Vannak barátaim,akiknek van felszerelésük mindkettőhöz,de tudom, hogy sokan nem férnek hozzá ilyesmihez és kíváncsi voltam rá,hogy mit tudok összehozni egyszerű eszközökkel,és egy kis képzelőtehetséggel.A bicaj hasonlít néhány nagyon sikeres szériában kapható rekumbens kerékpárhoz,név szerint a Lightning P-38-hoz és a Rans V-rexhez. Persze mindkét kerékpár a csúcstechnológiát képviseli,és igazi gördülő műalkotások,míg William Burroughs minőségét inkabb a házi barkácsolás szépsége adja.

A készítés során első lépcsőben leszedtem a keróról amire nem volt szükség.Leszereltem a 27-es első kereket,a kormányt,a pedálokat,az első váltót,az ülést, és az első féket.Aztán betettem egy 20-as BMX első kereket a 27-es első villába,és erős acéllemezdarabokból egy alacsonyabb fékhidat szerkesztettem a villára.Ezután az első féket átszereltem ebbe az új,alacsonyabb pozícióba .Hogy hátradöntött ülést szerelhessek fel,elvágtam a hátsó villa felső csöveit(támvillák) az üléscső tartója mögött pár centivel,és lehajlítottam az ülés csövét a hátsó kerék felé( vigyázva,hogy oldalirányba ne hajoljon meg a váz egyik része sem).Utána a támvilla csöveiből megmaradt csonkot hozzáerősítettem ugyanezeknek a csöveknek a megmaradt alsó végeihez, csőbilincsekkel.Fogtam egy hátizsákvázat,és hozzácsavaroztam az üléscső hátrahajlított részéhez,és egy kidobott szobakerékpár ülését erősítettem a női váz csöveinek a tetejére.A biciklinek az elülső részét,ami a középagyat és a pedálokat tartja,egy öreg Raleigh versenybicaj hátsó villáiból készítettem, úgy, hogy a jó kis vasfűrészemmel átvágtam a hátsó villa felső csöveit(támvillák) közvetlenül az üléscső tartója mögött,aztán a váznak azt a részét, ami felül az üléscsövet tartja,20 centivel a középagy fölött,és az alsó vázcsövet is , szintén 20 centire a középagytól.Ezen kívül elvágtam még a fékhidat is,ami a támvilla csövei között van .Ezután lehajlítottam a támvilla csöveit , amíg oda nem értek éppen az első váltó fölé ,egyszerre,mindkét oldalon. Össze is nyomtam a hatsó villa kereket tartó részeit addig, amíg a tengelynyi szélesség helyett mostmár éppcsak annyi maradt,hogy szorosan rámenjen a női váz homlokcsövére. Ezután egy csomó u alakú csavarral,rendes csavarral,és acéllemezzel ráerősítettem az egészet a bicaj elejére. A lánc elvezetéséhez egy PVC csődarabokból és műanyaghulladékból házilag készített kereket használtam,(de profibb megoldás egy görkorcsolyakerékbe vájatot reszelni fúróba fogva ,és egy reszelőt hozzátartva),és egy pár darab megfelelő méretűre vágott fekete öntözőcsövet . A kereket a Follis közepagyára szereltem,a csöveket pedig belsőgumi darabok tartják a helyükön , hogy a lánc ne reszelje a villát. Egy kidobott kormány Joe roncshalmazából,egy kis polifoam a székre,kábelek ,váltókarok különböző bicajtetemekről és egy pár matrica adta meg azokat a végső simításokat amikre a bicajnak még szüksége volt.

Nincsenek megjegyzések: