William most a legtöbbet használt bicajom a napi 24 km-es munkábajáró utamon,úgyhogy felszereltem világítással,sárvédőkkel és csomagtartóval.Így a bringa eléri a 18 kilót,ami meglepett,mert használat közben sokkal könnyebb kerékpár érzését kelti.Íme álljanak itt az alapvető adatok William Burroughsról;
Kerékméret: 27-es hátul, 20-as elöl
Tengelytáv:
A középagy magassága:
Ülésmagasság:
Az ülés dőlésszöge;135 fok (ahol 180 fok a vízszintes)
Súly;kb
William Burroughs elölnézetből.A háttámla egy használt hátizsák-váz.A deréktámaszt,és extra ülés szivacsozást polifoamdarabok biztositják, amiket nagy belsőgumi szalagok tartanak a helyükön .
Közelkép a váz alsó csövéről.Az eredeti bicajneveket letakartam az ártatlanok védelmében,valamint hogy kifejezzem az általános alkotóelvet(garbage only=csak szemét) és hogy elbátortalanítsam a tolvajokat
Közelkép a levágott támvilla csövekről.Figyeld meg a csőbilincsek bőséges használatát,valamint a fékkábel alsó elvezetését
A középagyról készült közelkép. A fehér dolgok amik pillecukornak néznek ki,hungarocelldarabkák,amiket a csövekbe tömködtem,hogy a víz ne menjen beléjük.Jobb megoldás lenne a kerek gumi bútorvég.
A bicaj első részéről készült közelkép. Az általános alapelv:Minél több,annál jobb
William Burroughs Follis márkájú női bicikliként kezdte az életét.Ez a Follis kicsit rozsdás és elhanyagolt volt. A barátom Kevin mentette meg egy használtcikk-kereskedesből,aztán nekemadta.Én összekombináltam különböző más alkatrészekkel,amiket,szeméttelepről, Joe haverom bicikli-roncshalmazából, használtcikk-kereskedésekből,vasboltokból,autóalkatrész-kereskedésekből,és egy csodálatos "Recycled cycles " nevű seattle-i kerékpárboltból szedtem össze.Az eredmény egy kényelmes,gyors, útrakész romhalmaz.Az elmúlt két hétben majdnem 5oo km-t tettem meg William Burroughssal és megtekertem 55km/óras sebességgel is,anélkül,hogy szétesett volna alattam.Én ezt sikerként könyvelem el.
Az egyik fő alapelv,amihez ragaszkodtam az építés során ,az volt,hogy junkie(itt:csotrogány)maradjon.Néhány csavar és bilincs kivételével minden eléggé viseltes a biciklin.
Miután befejeztem a bicajt,mondjuk kapott egy új kilóméterórát,de ez is a legolcsóbb volt azok közül amiket az Avocet gyárt.
Egy másik dolog, amit el akartam érni ezzel a bicajjal,az volt,hogy ne kelljen hegeszteni,vagy forrasztani.Vannak barátaim,akiknek van felszerelésük mindkettőhöz,de tudom, hogy sokan nem férnek hozzá ilyesmihez és kíváncsi voltam rá,hogy mit tudok összehozni egyszerű eszközökkel,és egy kis képzelőtehetséggel.A bicaj hasonlít néhány nagyon sikeres szériában kapható rekumbens kerékpárhoz,név szerint a Lightning P-38-hoz és a Rans V-rexhez. Persze mindkét kerékpár a csúcstechnológiát képviseli,és igazi gördülő műalkotások,míg William Burroughs minőségét inkabb a házi barkácsolás szépsége adja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése